Hogyan tarthatjuk meg?

Napjaink egyik legproblematikusabb kérdése a munkaerő megtalálása és megtartása. A cégvezetők gyakran panaszkodnak arra, hogy nem találnak olyan munkaerőt, akit keresnek, miközben sok álláskereső is panaszolja, hogy jelentkezéseikre nincs válasz. A kereslet és kínálat nem teljesen esik egybe ezen a piacon.

De nem is ez a fő kérdés, hiszen a munkaerő megtalálása és kiválasztása alapvetően HR kérdés.

Számomra az a kérdés, mit tehet a cégvezetés, hogyan tarthatja meg a munkatársait? Mi az, ami számukra olyan vonzó, hogy az adott cégnél maradnak hosszabb távon is?  Természetesen sok különböző cég van, és különbözőek az emberek is, eltérő vágyakkal és elképzelésekkel, de vannak általános igazságok és összefüggések. Ezekkel érdemes kicsit foglalkozni.

Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy a munkaerő, ha elégedett, akkor nehezebben vált, könnyebben kialakul hűsége az adott cég iránt.

Mitől lesz/lehet elégedett a munkatárs?

Erre mindenki nagyon könnyen rávágja, hogy a „megfelelő fizetéstől!”. Egyetértek, de ez alap. De önmagában a megfelelő fizetés még nem tesz elégedetté senki. Az csak annyi, minthogy a széken ülni lehet, azaz: csak alapfeltétel.

Több kutatás is foglalkozik a munkaerő megtartás kérdésével, és mielőtt kifejteném a saját gondolataimat, idézek egyből. A Randstad Hungary végzett egy felmérést, melynek legfőbb eredményeit a Magyar Gyáripar 2018. április számában mutatták be. Ebben szerepel/ szerepelnek az alábbi megállapítás/megállapítások:

• a legvonzóbb hazai munkáltató a Mercedes-Benz
• a második helyen az IBM áll
• a harmadik a Bosch

a legnépszerűbb ágazatok:

• telekommunikáció – a munkavállalók 42%-a szívesen elhelyezkedne ebben a szektorban
• a második helyre a gyógyszeripar került

A munkavállalók elvárásai – fontossági sorrendben:

• fizetés és juttatások
• kellemes munkahelyi környezet
• hosszú távú biztonság
• pénzügyi stabilitás
• munka és magánélet egyensúlya
• rugalmas munkafeltételek
• karrierlehetőség
• könnyű megközelíthetőség
• erős vezetés
• továbbképzések

Az előző évek kutatásaihoz képest a kellemes munkahelyi környezet és a rugalmas munkafeltételek előrébb kerültek, fontosabbá váltak az állást keresők számára.

Az én véleményem szerint a munkatárs=ügyfél.

Azaz: a munkatársainkkal is úgy kell bánni, úgy kell viselkedni, mintha ügyfelek lennének, hiszen azok is, csak más megközelítésben, mint a vevőink.

Ebből következően olyan munkafeltételeket kell teremteni, amelyekben optimálisan tudnak dolgozni. Saját korábbi felméréseink szerint a munkatársak legfőbb elvárása a vezetéstől mindig és mindenkor a megfelelő információ.

A dolgozók tudni szeretnék, hogy egy adott utasítás, vagy feladat miért szükséges, mi a haszna, és hogyan illeszkedik a cég céljaihoz. Alapvetően ismerni akarják a cég hosszabb távú céljait, az elképzeléseket.

Az informáltsághoz tartozik, hogy adott cégen belül legyenek átláthatók a rendszerek, a döntési folyamatok, tudni lehessen, ki, miben dönthet, és miért vállal felelősséget.

Ha ezek megvannak, akkor alakítható ki a megfelelő motiváltság, amely alapja az elégedettségnek.

A munkatársak elégedettségét jelentősen befolyásolja annak a cégnek a hírneve is, amelynél dolgoznak. Egy olyan céghez, amelyről pozitív a kialakult kép, szívesebben mennek dolgozni – éppen mert a fent említett hosszabb távú biztonságot látják, mint egy olyan céghez, amelyről negatív a közvélekedés.

Összegezve: a munkatársak elégedettségét alapvetően befolyásolják a „hard” elemek, mint a juttatások,a környezet, a szervezettség, karrier lehetőségek, stb. és a „soft” elemek, mint a belső hangulat, az informáltság, az átláthatóság, a belső díjak, ösztönzők és a megbecsülés, csapathoz tartozás, stb.  Ezek természetesen cégenként részben változóak.

De nagyon fontos, hogy ne csak feltételezzük, hogy a munkatársaink mikor lesznek elégedettek, és mit várnak el a cég vezetésétől, hanem kérdezzük meg őket, és annak alapján hozzunk döntéseket.